Tárhely választás lépései
Egy tárhely szolgáltatás kiválasztása nem egyszerű feladat. Rengeteg szolgáltató van a piacon, kiváltképp, ha nem vagy tisztában technikai dolgokkal, ha mégis tudod mikre kell figyelni, akkor is nehéz áttekinteni a rengeteg cég oldalát. Erre nyújt megoldást a Hostingkereső, ahol rendezett formában, szűrhető tulajdonságokkal kereshetsz tárhelyet magadnak és megtekintheted mások véleményét az adott cégről és szolgáltatásról.
Ez a cikk főleg a kezdőknek fog szólni, de akár haladók számára is lehet benne pár hasznos információ.
Első lépésként határozzuk meg milyen céllal szeretnénk holnapot létrehozni. Más és más tárhely szükséges egy céges bemutató oldalnak, mint egy webáruháznak, esetleg egy olyan oldalnak, mint maga a Hostingkereső is, amit most olvasol. Előbbinek elég egy kisebb teljesítményű, kevesebb funkcióval bíró tárhely, de ez már egy webáruháznak lehet nem lesz megfelelő, de ha mégis akkor igen lassú lesz a betöltési sebesség, ami a látogatók számának a csökkenéséhez fog vezetni. Hogy mik is ezek a teljesítményt befolyásoló tényezők, arra kicsit később még vissza fogunk térni.
Egyik fontos tényező egy tárhelynél az a maga a rendelkezésre álló tárhely méret, nem mindegy, hogy az 1 GB-s vagy akár ennek a 10 szerese. Itt is fontos tényező az, hogy a tárhelyhez szeretnénk-e levelezést használni, mivel ezek a levelek is a tárhely méretéből vesznek le. Egy céges esetleg személyes oldalnál induláskor elég akár az említett 1 GB-s tárhely méret, mivel ezt növelni viszonylag egyszerűen lehet minden szolgáltatónál. Viszont, ha tárhelyet szeretnénk a céges levelezéshez is használni, akkor érdemes elgondolkodni egy nagyobb tárhelyű csomag választásán, így nem lesz probléma, ha hirtelen elfogy a hely és esetleg ezért nem érkeznek a fontos üzleti emailek. Hasonló szempont miatt egy webáruház indulásánál is érdemes rögtön egy nagyobb méretű csomagot megvásárolni, mivel itt még a webáruházban szereplő termékképek is foglalják a tárhelyet.
Másik nem elhanyagolható szempont a méret után az, hogy milyen hardveren található az a tárhely. Itt meg tudjuk különböztetni a régi hagyományos merevlemezes tárhelyek, valamint az új SSD alapú rendszereket. SSD-n belül is van a hagyományosnak mondható régebbi típusú SATA csatlakozásúak, ezek is már sokkal gyorsabbak egy hagyományos merevlemeznék (kb 3x gyorsabbak), de leggyorsabb sebesség az NVMe alapú SSD-ken érhető el, ami 3x gyorsabb a sima SSD-nél.
Beszéljünk a már említett teljesítményt befolyásoló tényezekről. A tárhelyszolgáltatók többségének a felépítése a következőképpen néz ki: adott egy szervergép, amin az összes szolgáltatást működtetik (levelezés, fájlok, adatbázis stb.). Hogy ez minél jobban megérje nekik, ahhoz a lehető legtöbb ügyfelet kell erre „elhelyezniük”, úgyhogy a lehető legkevésbé menjen ez a teljesítmény rovására. Ilyenkor sok ügyfél osztozik a szerver erőforrásain (CPU, memória, tárhely), de ennek van egy hátránya is. Ha véletlenül valamelyik weboldalt feltörik és elhelyeznek rajta esetleg egy kártékony kódot, ami lefoglalja a szerver erőforrásait, ilyenkor az összes többi oldal betöltési sebességi is növekedni fog. Szerencsére erre manapság létezik egy olyan megoldás, amikor minden tárhelyhez hozzá van rendelve egy maximum erőforrás mennyiség, így, ha valamelyik oldalnál probléma keletkezik kisebb eséllyel lesz kihatással a többi ügyfélre. Ez egyrészről előny is már az előbb említettek miatt, de hátrány is abból a szempontból, ha a szolgáltató túl szigorú korlátozásokat állít be, mivel így a weboldalunk akár lassabban is tölthet be bizonyos látógatószám után.
Milyen korlátozásokat is tud beállítani egy szolgálató és az miket befolyásol?
Természetesen nem mindegyik korlátozást alkalmazzák a szolgáltatók, ehhez alaposan át kell tekinteni az oldalukat, vagy akár a Hostingkeresőn rögtön megtaláljátok ezeket.
inode: könyvtár és fáj mennyiség
IO: másodpercenként mennyi adatot kezelhet a disk, általában MB/s
IOPS: másodpercenkénti fájl műveletek száma, amibe beletartozik a PHP fájlok megnyitása, statikus fájlok (png, jpg, css, jss, stb.) kiszolgálása
CPU: cPanel, DirectAdmin és az egyéb tárhelykezelőkben tartalmazhatnak egy CPU korlátot, ami lehet 1 mag, 2 mag és így tovább, esetleg a sebességeket korlátozzák vagy a CPU használatot egy százalékban meghatározott értékben. Ezek nem dedikált CPU magok, hanem úgynevezett virtuális magok, amik osztoznak a teljes CPU mennyiségen. Így ezek akár jelentősen túlértékesítettek lehetnek, és ha az ügyfelek nagyrésze leterheli már az alapból túlértékesített erőforrásokat akkor máris észlelhető a lassúlás a weboldaladon. Még egy megtévesztő dolog szokott lenni ezeknél, hogy a mai modern processzorok rendelkeznek egy úgynevezett Hyper-Threading rendszerrel, ami arra a szolgál, hogyha az adott mag várakozik egy folyamatra, akkor az a mag ki tud szolgálni egy másik feldolgozást. De ez csak akkor lehetséges, ha a fő szálon van „üresjárat”, de ha nem várakozik, akkor nem tud feldolgozni semmi folyamatot. 4 magos szervernél 8 szál áll rendelkezésre, de ezt nem szabad 8 magos processzornak nevezni.
RAM: A maximálisan megengedett memória korlátozásával az egyidejű kiszolgálható lekérdezések számot korlátozzák, amiatt a fájl gyorsítótárazásnak használható memória így a minimálisra csökken.
Párhuzamos CGI hívások száma (EP): Az webkiszolgálóval való aktív kapcsolatok maximális számát lehet ezzel a beállítással szabályozni. Összefoglalva, mondjuk 1 másodpercen belül összesen ennyi látogatót tud kiszolgálni a tárhely. Minél magasabb annál több látogató lehet egyszerre az oldalon.
Egyidejű processzek száma (nPROC): Ezzel a korlátozással lehet szabályozni, hogy a tárhelyen hány egyszer futó folyamat lehet. Ilyen folyamat lehet egy megrendelés során az adatok beírása az adatbázisba, valamint az email küldés. Ennek az értéknek mindig magasabbnak kell lennie, mint az EP-nek. Minden oldaltól függ, hogy mennyi ilyen folyamatot használ fel egy látogatónál.
Ezek a leggyakrabban alkalmazott korlátozások.
Nézzünk egy gyakorlati példát. Egy frissen telepített Wordpress oldal körülbelül 48 ezer PHP hívást tartalmaz, és ennek a legenerálási ideje átlagosan 0.05 másodperc alatt történik, valamint 3 MB memóriát használ fel. Megnyitott fájlok mérete 6 MB körül van és 250 db fáj kerül megnyitásra ekkor. Ha a 3MB/s IO limit van beállítva a tárhelyen, akkor minimum kétszeresére növelheti az oldalbetöltési sebességet, ha azt feltételezzük, hogy csak egy oldallekérés történik egyszerre. Ha CPU és IOPS limittel is rendelkezik az adott tárhely, akkor még tovább lassulhat az oldal betöltési sebessége, főleg akkor, ha egyszerre több látogató érkezik az oldalra. Ezeket a korlátozások okozta lassúlást Wordpress esetén lehet enyhíteni valamennyire gyorsítótárazással, ekkor az előre generált és érvényes tartalmat jeleníti meg a látogatónak bizonyos esetekben. Sajnos webáruházaknál ez nem lehet járható út, mivel itt kevés statikus tartalommal rendelkező oldal van.
Bemutatkozó oldalnál, kisebb céges oldalaknál kevésbe jelent problémát egy jobban korlátozott tárhely választása, lényeg, hogy megbízhatóan, mindig elérhetően működjön a tárhely. Frissen induló vagy kisebb webshopokhoz is jó megoldás lehet egy kevésbé korlátozott tárhelyszolgáltató. Viszont, ha már növekszik a forgalom az oldalon, akkor hamar el lehet érni a tárhelyek korlátjait, főleg, ha egyszerre megrohamozzák a weboldalt egy jól sikerült kampány után. Ilyenkor érdemes elgondolkodni egy nagyobb csomagra váltáson, ahol kevésbe szigorúak a korlátozások, vagy érdemes olyan szolgáltatót keresni, akik nem csak egy szerverről szolgálják ki az oldalakat. Erre is megoldást nyújt a Hostingkereső, megtalálható a tárhely adatoknál, hogy az adott tárhely többszerveres felépítéssel működik.
Ezeknek a tárhelyeknek a különlegessége, hogy nem egy darab szervergépen szolgálják ki a weboldalakat. Minden szervergépnek megvan a saját feladata, egyik mondjuk a PHP feldolgozásokat dolgozza fel, másik az adatbázis szervert futtatja, külön van egy szerver, ami tárolja a fájlokat, valamint külön email kiszolgáló. Ennek a felépítésnek viszont van hátránya is, mivel ezek a gépek egymással belső hálózaton keresztül kommunikálnak, így itt jelentkezhet hálózati késleltetés, ami sok írás-olvasási műveletnél problémát okozhat (Drupal lassabban működik többgépes környezetben), de ezt lehet ellensúlyozni erős CPU-val és sok memóriával, amit gyorsítótárazásra lehet felhasználni. Üzemeltetni is nehezebb ezeket és ezekhez egyedi kezelőfelület szükséges.
Ezek a tárhelyek úgy épülnek fel, hogy van egy terheléselosztónak nevezett szerver, ide érkeznek a kérések és innen kerülnek kiszolgálásra a böngészőknek. A terheléselosztónak az a szerepe, hogy megnézze melyik feldolgozó szervernek tudja kiosztani a weboldal legenerálását. Ezekből a feldolgozó szerverekből több is rendelkezésre áll, így, ha hírtelen sok látogató érkezik az oldalra, akkor is van szabad kapacitás a kiszolgálásokra és szükség esetén könnyű újabb szervereket beállítani szükség esetén. Nagyobb kampányok alatt is megfelelően tud működni az oldal.
Teljesítmény oldalról szerintem minden fontos információ már rendelkezésre áll a döntés előtt, így érdemes még megnézni a többi paramétert. Nem mindegy, hogy az adott tárhely hány hozzáadható domain névvel, adatbázissal és adatbázis felhasználóval rendelkezik, ez akkor lehet fontos, ha több oldalt is szeretnél működtetni, valamint ilyenkor pluszban jól jön, ha rendelkezik plusz FTP fiókokkal a tárhely, így akár külön létre is lehet hozni egyet-egyet a webfejlesztőnek, aki ezen keresztül tudja a weboldal fájlait szerkeszteni.
Fontos tényező még a létrehozható email fiókok száma is, hogy lehessen minden alkalmazottnak email címe, vagy cégen belüli osztályoknak (pénzügy, értékesítés mondjuk). Érdemes megfontolni a céges levelezésnél a dedikált IP címet, ez azért hasznos, mivel ekkor az a cím csak a te tárhelyedhez fog kapcsolódni, te használhatod, nem kerül email feketelistára a cím, ha sok kéretlen levelet küld egy másik felhasználó a szolgáltatódnál. Még egy plusz indok a saját IP címhez, hogy ekkor a szolgáltatók nem szokták korlátozni a kiküldhető emailek mennyiségét, erre is figyelni kell a céges levelezéseknél, nehogy egy fontos emailt ne lehessen emiatt elküldeni, vagy esetleg nehogy feketelistás IP cím miatt a SPAM mappába kerüljön, vagy rosszabb esetben meg se kapja a címzett.
Elengedhetetlen, hogy a weboldalad rendelkezzen SSL tanúsítvánnyal, ez a legtöbb tárhelyen elérhető egy ingyenes úgynevezett Let's Encrypt SSL segítségével.
Hiába rendelkezik papíron egy tárhely jó adatokkal, ha többségében probléma van és nem érhető el szolgáltatói okok miatt az oldal. Ezért fontos figyelni a rendelkezésre állásra is, ez egy százalékban megadott érték, ami azt mondja, hogy egy bizonyos időszakban mennyi leállás a megengedett. Ez lebontható napra, hétre, hónapra és évre. Ilyen leállások lehetnek előre betervezett karbantartás miatt is, amikor a szerveren a szoftvereket frissítik, esetleg internet vagy áram probléma miatt, de rosszabb esetben egy hardver meghibásodás miatt is. Mutatok pár leggyakrabban mutatott rendelkezésre állási értéket (angolul SLA):
99%: Itt napi 14 perc körüli leállás elfogadott, éves szinten ez az érték már 3 nap 15 óra, ami azért nem kicsi szám, főleg, ha egy nagy kampány közben történik ez.
99.9%: Napi 1 perc 26 másodperc a megengedett kiesés, éves szinten ez 8 óra 45 perc, ami kicsit jobb érték az előbbihez képest, de még ez is nagynak nevezhető.
99.99%: Napi szinten 8 másodpercen érték van, éves szinten meg 52 perc körüli leállás a megengedett.
Látható, hogy minél több a tizedesjegy, annál kevesebb leállás a megengedett. Természetesen nincs olyan, hogy egy szolgáltatásban ne legyenek problémák, de azokat minél hatékonyabban, minél kisebb kieséssel kell kezelni.
A pontos értékeket a következő oldalon tudjátok megtekinteni: https://uptime.is/
Elérhetőség mellett az is fontos tényező, hogy készüljön a weboldalról minden nap biztonsági mentés, és lehetőleg ezeket minél tovább elérhetőek legyenek és az sem elhanyagolható tényező, hogy ezeket több helyen is tárolják. Olvasni lehetett erről, hogy egy szerverteremben tűz ütött ki és odavesztek a szerverekről készült mentések is.
Tárhelyek kezelőfelületéről is ejtsünk pár szót, manapság már az összes tárhelyszolgáltató nyújt valami felületet, ahol a tárhely beállításait el lehet érni, email címeket létrehozni, új domain név hozzáadást. Van ingyenes és fizetős változat is. Az egyik legelterjedtebb a cPanel, valamint a DirectAdmin. Mind a kettő egy robosztus, stabil rendszer sok extra funkcióval. Van ingyenes alternatíva is, az az ISPConfig, ez is tökéletesen teszi a dolgát megfelelő üzemeltetést esetén. Néhány esetben a cégek saját felületet fejleszteni, de ez viszonylag ritka.
Választáskor érdemes megnézni milyen extrák járnak a tárhelyekhez, ilyen lehet például az automatikus script telepítő rendszer, amivel gyorsan lehet egy új Wordpress oldalt telepíteni. Néhány szolgáltatónál lehetőség van ingyenesen prémium bővítményekhez is hozzáférni, esetleg felhő tárhelyet is adnak dokumentumoknak, képeknek.
Röviden összefoglalva mire is kell figyelni egy tárhely kiválasztásánál.
Először is el kell dönteni mekkora méret szükséges, milyen célra szeretnénk használni, bemutatkozó oldalhoz jó egy olcsóbb tárhely, de egy webshophoz érdemes kevesebb korlátozással rendelkezőt választani, vagy egy többszerveres felépítésűt. Meg kell nézni, hány oldalt engednek üzemeltetni róla, milyen rendelkezésre állási garanciát vállalnak. Ha elsőre sikerül megtalálni a megfelelő szolgáltatót, akkor a már csak azzal kell foglalkozni, hogy minél nagyobb látogatottság legyen az oldalon.
